A sízés hazai kezdetei 
A sí térhódítása Magyarországon még a 19. században kezdődött. 1837-ben a Regélő című lap tudósított arról, hogy egy bergeni fiatalember „norvég csúszkákon” körbefutotta a pesti vásárpiacot. Hosszú szünet után, 1892-ben Chernel István kőszegi ornitológus nemcsak bemutatta a híres sarkkutatótól, Nansentől Norvégiában tanult „hódeszkás” tudományát, hanem 1896-ban megjelentette „a lábszánkázás kézikönyvét”, az első magyar könyvet is a síoktatásról. Még ebben az évben a fővárosban is bemutatkozott a sí Bély Mihály és Demény Károly tornászok révén, akik síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették.

A 20. század eleje látványos fejlődést hozott. 1908-ban már Dorogon síversenyt rendeztek, ugyanekkor megalakult a Magyar Sí Klub (MSK), amely 1911-ben Tátraszéplakon megrendezte az első magyar síbajnokságot is. Az ország 14 síszakosztállyal rendelkező sportegyesülete 1913-ban elsők közt a világon megalakította a Magyar Sí Szövetséget (MSíSZ). A fejlődést az I. Világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés döntései megtörték, hisz Magyarország elvesztette 1000 méternél magasabb hegyeit.

Szabadidős sízés, a modern síoktatás kezdetei
Az egyik legkedveltebb téli szabadidő sport, a síelés iránti érdeklődés a 70-es évek elejétől – lépést tartva annak világméretű divatjával – rohamosan nőtt. Ezzel párhuzamosan a kezdő sízőknél, sőt a gyakorlottabbak körében is rendkívüli mértékben megnőtt a síoktatás iránti igény. Sítudásukat ezúton kívánták fejleszteni és korszerűvé tenni. Ez pedig egyre határozottabban sürgette a hazai síoktatóképzés megindítását, pontosabban újraindítását, amelynek szervezeti keretet az 1987-ben alakult Síoktatók Magyarországi Klubja (SMC) adott.

A rendszeres síoktatói tevékenységet végzők – sí segéd-, vagy sí középfokú edzői szakképesítéssel rendelkezők – lelkes csoportja az SMC-alapokra építve 1989-ben megalakította a Síoktatók Magyarországi Szövetségét. Céljuk az volt, hogy a síoktatásban tevékenykedőket összefogják: együttműködéssel, a nemzetközi követelményeknek megfelelő egységes képzéssel és továbbképzéssel, a kiépítendő nemzetközi kapcsolatok segítségével magasabb szintre emeljék a hazai síkultúrát.

1992-ben a Síoktatók Magyarországi Szövetsége kizárólagos felhatalmazást kapott az állami sportoktató képzés keretében a síoktatók szakmai képzésére és vizsgáztatására. Az OTSH sportszakember képzéssel foglalkozó dokumentumában – már a síoktató képzés igényének megfelelően – megfogalmazott képzési és vizsgáztatási előírás alapján a szakelméleti- és gyakorlati képzés, valamint a számonkérés csak központi táborban zajlik.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok
Az 1991-ben megalakult Iskolai Síoktatók Egyesülete (ISE) az SMSZ hazai társszervezete, amely az iskolai sítáborokat szervező tanárokat fogja egybe. A nemzetközi kapcsolatokat tekintve a kezdeti nehézségek után jelentős esemény, hogy 1991-ben az ausztriai St. Antonban rendezett INTERSKI Kongresszuson az SMSZ felvételt nyert a Síoktatók Nemzetközi Szövetségébe (INTERSKI). Azóta a magyar „síoktató válogatott”, a democsapat bemutatót tart a négyévente rendezett Interski Kongresszusokon, amelyet a síoktatók olimpiájának is neveznek (1995. Japán, 1999. Norvégia, 2003. Svájc, 2007. Korea.).

1993. márciusában tevékenységének elismeréseként az SMSZ-t felvették az klubrendszerben működő síoktatók nemzetközi szövetségébe (IVSI). Ennek eredményeként az SMSZ tagjai, ha a szakmai követelményeknek megfelelnek, és megszerzik a Síoktató** minősítést, megkapják a nemzetközi minősítést is, ezzel az IVSI síoktatói igazolványt, amely bizonyos helyeken például kedvezményes síbérlet-vásárlásra jogosít.

2004. májusában az SMSZ-t felvették a Hivatásos Síoktatók Nemzetközi Szervezetébe (ISIA), amely a továbbtanuláshoz jelenthet további motivációt az oktatók számára.

Gazdaság és szervezet
Gazdaságilag a Síoktatók Magyarországi Szövetsége – központi támogatás híján – működését és szakmai programjait a tagdíjakból, a felajánlott adó 1%-ból, illetve pályázatok útján szerzett támogatásokból fedezi. A szakmai munka fönntartását segíti az 1996-ban Kerese János által 250.000 forint alaptőkével alapított Magyar Síoktatásért Alapítvány. Az SMSZ és a Magyar Síoktatásért Alapítvány is kiemelten közhasznú szervezet, így a támogatásuk „adózási szempontból is kedvező”.


Az SMSZ tevékenységét az elnökség irányítja.
(kapcsolat: This e-mail address is being protected from spam bots, you need JavaScript enabled to view it )

Az Elnökség tagjai:
dr. Egri Katalin (Elnök)
dr. Babos Sándor (Szakmai Alelnök)

Benczúr Gyula

Dalos Péter
Kiss Dániel Csaba
dr. Réthy György
Révész Máriusz
Kőszegi Tamás (póttag)

Treer Albert (póttag)

 

Tiszteletbeli elnök: Kerese János

 

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Bakacsi Zoltán

Dudás Ferenc 

Marty Krisztina

 

A Szakmai Bizottság tagjai:

dr. Dosek Ágoston (vezető)

dr. Babos Sándor (Szakmai Alelnökként az SZB munkájában hivatalból vesz részt)

Béki Piroska

Csollány Csaba

Demeter Antal

Takács Norbert

 

A Fegyelmi Bizottság tagjai:

dr. Bányai Gábor

Jafcsák Péter

Szabó László